Egy nagy manipuláció

A francia kiadás szerkesztőjének előszava

 

Annak az újságíró generációnak vagyok a tagja, amelynek első fegyvertényei a berlini fal ledőlésével estek egybe. Néhány kollegámmal Temesváron voltam 1989 decemberében. Megijedtem kissé a harcoktól, ugyanakkor azonban gyönyörűséggel figyeltem arra, ami körvonalazódott. Alig tudtam elhinni, hogy a történelem ilyen brutálisan felgyorsulhat.

A fellázadt városban azonban nem volt időnk a keleti testvéreinket is magába foglaló Európa létrejöttén töprengeni, inkább azon voltunk, hogy próbáljuk megérteni: hogyan szerveződhetett ebben a bánáti városban a Ceaușescu ellenes felkelés. Megpróbáltuk felfogni, hogy miként történhetett az, hogy itt különböző nemzetiségű férfiak és nők egymás mellett harcoltak, Tőkés László tiszteletest követve, és harcuk eredményeképpen megbukott a diktatúra.

A későbbi mészárlás és az ezt követő durva manipulációk következtében a tömegkommunikáció majdnem megfeledkezett arról, hogy tulajdonképpen volt egy igazi felkelés is, amelynek döntő szerepe volt a Ceaușescu család bukásában. Vizsgálva e „forradalom” kezdetét, eljutottam Tőkés tiszteletes megismeréséhez, aki sokat beszélt nekem Erdélyről és lakosairól.

Később megismerkedtem Tőkés László tiszteletes úr temesvári perének védőügyvédjével, Kincses Előddel. Eleinte nem tudtam, hogy ő egy másik tragédia középpontjában szerepelt: 1990. március 19-20-án a marosvásárhelyi nemzetiségi konfliktusban. Ma már tudom, hogy ő is bevonult a történelembe, hiszen mindent megtett annak érdekében, hogy megelőzze a magyarok és románok közötti vérfürdőt. Kincses Előd érdeme az is, hogy elmondta és rekonstruálta a hírhedtté vált eseményeket óráról órára, napról napra, azokat az eseményeket, amelyek a posztkommunista Európa első etnikumok közötti konfliktusaként vonultak be a történelembe. Mikor e sorokat írom, Románia, bár felvették az Európa Tanácsba, továbbra is a nacionalizmus útján halad és még mindig nem hajlandó feltárni az igazságot erről az ügyről. Alexandru Paleologu könyve szerencsére eléggé sokat tett azért, hogy a jól informált körök megismerjék az igazságot. Így világosan kiderült, hogy a román nacionalisták és a hatalom szervezte meg ezt a nagy figyelemelterelő műveletet azért, hogy lefékezze és megállítsa a magyarok követeléseit és helyreállíthassa a Securitatét. Most már csak az maradt számunkra, hogy felderítsük e művelet forgatókönyvét. Erről a forgatókönyvről szól Kincses Előd jelen írása, sok pontosítással és egy olyan ember erkölcsi szigorával, aki saját érdekét félretolva, a nagy ideákért indult harcba.

Ahogy több romániai magyar polgártársa, Kincses Előd is emigrációba kényszerült. 1990 óta nem volt lehetősége visszatérni hazájába és szülővárosába (Marosvásárhelyre), ahol nagy veszélyek leselkednek rá. Úgy is mondhatnám, hogy itt, Európa szívében egy mini Rushdie-ügy van folyamatban, s ez még jobban megnöveli azoknak az információknak az értékét, amelyeket a szerző mindenáron tudomásunkra akar hozni. Bár a nacionalizmus Európában mindenütt egyre több teret nyer, nem maradhatunk érzéketlenek e dokumentum előtt, amely a jelenlegi kelet-európai helyzet megértéséhez elengedhetetlenül szükséges.

 

Párizs, 1994. február 12.

 Laurent Lesage

 

 

HU

RO

EN

Marosvásárhely fekete márciusa
Marosvásárhely fekete márciusa
Marosvásárhely fekete márciusa