Ion Ilescuhoz és Petre Romanhoz címzett beadvány
A másik dokumentum egy levél, amelyet Bécsből, 1991. június 8-án írtam Románia köztársasági elnökének és miniszterelnökének.
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Bukarest
Alulírott Kincses Előd, Marosvásárhely, Ghiocelului-Hóvirág utca 10. szám alatti lakos, választott lakcímem: Szerdahelyi István, 1125 Bp. 12, Dániel út 52.
Elnök úr, egy évvel az után, hogy az első memorandumomat benyújtottam – melyre, sajnálatos módon, nem kaptam választ – oda jutottam, hogy népirtásra (genocídiumra) való felbujtásért indítottak ellenem vizsgálatot.
Meggyőződésem, az ehhez hasonló justizmordokat azért követik el Marosvásárhelyen, mivel megengedik, hogy a vatrások ügyészként, bíróként, rendőrként dolgozzanak. Tehát ennek az állítólagosan kulturális szervezetnek a tagjai kell hogy kivizsgálják azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetésében a Vatra Românească nyilvánvaló szerepet játszott.
Ily módon nagyon sok ártatlan magyart és cigányt ítéltek el, akik nem tettek egyebet, minthogy március 20-án éltek önvédelmi jogukkal.
Ezzel szemben, a négy magyar halálos áldozat (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán és Sipos Antal) azonosított gyilkosait nem küldték a bíróság elé! Ugyanúgy nem vonták büntetőjogi felelősségre azokat, akik örökre kioltották Sütő András író bal szeme világát és több mint 150 magyart súlyosan bántalmaztak.
Mint oly sok helységben, Marosvásárhelyen sem helyezték vád alá azokat a személyeket, akiket bűnvádi felelősség terhel a hat forradalmár (Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Hidos Adrian, Muntean Ilie, Pajka Károly, Tamás Ernő) 1989. december 21-i legyilkolásáért!
Nyilvánvalóan törvénytelen és súlyos feszültségeket idéz elő az a tény, hogy azok a bűnözők, akik megszervezték az 1990. március 19–20-i, marosvásárhelyi terrortámadásokat, akik, mint tettesek, akkor számos bűncselekményt követtek el, és azok, akik Mihai Chițac tábornok, volt belügyminiszter parancsa ellenére nem tettek semmit az újabb beözönlés elhárításáért, nem lettek vád alá helyezve és bíróság elé állítva.
Lehetséges, hogy Önök még emlékeznek arra, milyen kétségbeesett kísérleteket tettem 1990. március 19-20-án azért, hogy megakadályozzam az erőszakos etnikai összecsapásokat és azok megismétlődését.
Még Önt is, Elnök úr, felkértem, hogy személyesen utazzon Marosvásárhelyre, de Ön azt válaszolta, hogy ilyen feszült helyzetben nem szándékozik Marosvásárhelyre jönni.
Fellépésem fizetségeként elkergettek szülővárosomból, Marosvásárhelyről, és – abszolút törvénytelenül – Smaranda Enachéval együtt töröltek a választási jelöltek listájáról.
Mindennek teteje, a vatrások dühe nem csitul, az RMDSZ II. kongresszusát megelőzően újra beidéztek a bűnüldöző szervek. Szóbeli üzenetet küldtek, hogy népirtásra való felbujtással vádolnak!
E az intézkedés azért is meglepő, mivel Ön, Miniszterelnök úr, az 1991. január 29-i, strassbourgi sajtóértekezletén kijelentette, hogy egyetlen olyan személy ellen, akiket Scrieciu Ioan tartalékos tábornok bepanaszolt (Sütő András, Király Károly, Tőkés László, én és mások) nem volt és nem lesz büntető eljárás!
Ráadásul a marosvásárhelyi eseményeket kivizsgáló bizottság jelentése semmiben sem marasztal el! Akkor miért üldöznek? Szeretnék hozzájárulni az igazi bűnösök azonosításához, ezért mellékelem az 1008-as megrendelést, melyet 1990. március 15-én állított ki a Vatra Românească, azért, hogy idejében biztosítsa híveinek Marosvásárhelyre való beszállítását a március 19–20-i támadások kivitelezése végett.
Befejezésül megismétlem egy évvel ezelőtt is megfogalmazott kérésemet: tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy jogtalanul ne nyomozzanak utánam és ne állítsanak bíróság elé, vagy pedig ne öljenek meg „ismeretlen” tettesek.
Mint ügyvéd, jól tudom, a Ceauşescu-rendszer idején sokszor nem válaszoltak az állampolgárok kéréseire, észrevételeire a törvény szabta harminc nap alatt. Abban bízok, hogy ezeket a rendelkezéseket az Önök rendszere tiszteletben fogja tartani és a törvény által előírt választ a megszabott időben megkapom.
Bécs, 1991. június 8.
Tisztelettel,
(Kincses Előd)
E levélhez csatoltam a Vatra Românească megrendelő levelét is, amely bizonyítja, hogy a lincselő parasztok Marosvásárhelyre való szállítása előre megszervezett akció volt. E román nyelvű megrendelő kivonatolt fordítása:
Megrendelő: a Vatra Românească Egyesület.
Címe: 4300, Marosvásárhely, Transilvaniei 34.
Telefonszám: 37-200.
A megrendelés száma és dátuma: 1008/1990. március 15.
A Vatra Românească folyószámla száma: 45-11.09.36
Marosvásárhelyi CEC.
A megrendelés tárgya: negyven személyes autóbusz
Útvonala: Marosvásárhely–Torda–Marosvásárhely
R: Régen: Déda-Marosvásárhely–Torda–Marosvásárhely
Indulás : …
Érkezés : …
Szállító: C.F.R. Depoul Marosvásárhely
Elnök: Ognean?
Könyvelő: Olvashatatlan.